Október 10-én rendezték meg az Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás 12. országos találkozóját, amelynek ezúttal a kézdivásárhelyi Sportcsarnok adott otthont. A lelki nap mottóját az Apostolok cselekedeteiből választották a szervezők: „Beteltek Szentlélekkel és bátran hirdették Isten igéjét.” (Apcsel 4,31b). Az eseményre körülbelül ezerkétszáz résztvevő gyűlt össze Erdély különböző pontjairól.
A rendezvény jó alkalom volt a személyes találkozásokra, de az Erdély több régiójában létező, a Szentlélek erejéből töltekező közösségek egymásra találásának helye is volt. Ennek az öröme szűrődött át az előcsarnokban zajló beszélgetésekből, a vendégeket fogadók öleléséből, az Isten dicsérete során magasba emelt, majd a béke jeleként összekulcsolt kezekből.
A találkozót minden évben megtiszteli jelenlétével Exc. és Ft. Tamás József püspök, aki idén egy kolozsvári konferenciára volt hivatalos, és emiatt nem tudott részt venni az eseményen. A karizmatikus közösségeket köszöntő levelét T. Fülöp László gelencei segédlelkész tolmácsolta.
„Napjainkban emberi világunk olyan, mint a megbolydított méhkas. Nem a Szentléleknek, hanem a fegyvereknek a tüze lobban fel, embertömegeket űz el hazájukból, akik Európát elárasztva keresik a jobb élet lehetőségét, újabb és újabb kihívások elé állítva az itt élő embereket. Mi, itt élő keresztények két malomkő között őrlődünk, hiszen a szeretet parancsa arra kötelez, hogy a rászoruló embertársainkat befogadjuk, segítsünk rajtuk, de aggodalommal tekintünk arra is, hogy Európa keresztény arculata még jobban megváltozik. Ezért a találkozónak a témája nagyon aktuális: szükségünk van Szentlélek megvilágosító kegyelmére, hogy küldetésünknek úgy tudjunk eleget tenni, hogy az Isten szerintivé váljék.” – üzente a püspök.
A nap előadója Kunszabó Zoltán állandó diakónus, ötgyermekes családapa, a budapesti Új Jeruzsálem Közösség egyik alapítója volt, aki feleségével és egyik lányával, valamint édesanyjával együtt érkezett Kézdivásárhelyre. Két részre osztott előadásának első felében a magyarországi és erdélyi karizmatikus közösség egymásra találásáról, majd saját megtérésének történetéből kiindulva az evangelizáció mikéntjéről, a megszentelődés folyamatáról, az Istennel való találkozásról beszélt.
„Azon túl, hogy a közös nyelv, a történelem és kultúra összekapcsol, a Szentlélek az, aki eggyé tesz bennünket, ledönti a másság falait, odaajándékoz egymásnak, hogy Krisztust élhessük meg együtt. Erről álmodtak őseink, szentjeink: hogy e nép egyszer majd testvéri közösségként él Jézus Krisztusban.” – emelte ki a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás elnöke, hozzátéve: bár sokan a mozgalmat nyugatról jött, „amerikaias”, laza irányzatnak tekintik, abban igazából az az álom válik valóra, amit Szent István királyunk is a szívében hordozott. Az Evangélium igazságát mélységesen átélő államalapító szilárdan hitte, hogy kizárólag Jézus Krisztusban van élet, ő az, aki személyesen közvetíti minden egyes ember számára Istentől a megigazulás, az újjászületés kegyelmét.
Ferencz Evelin, a csíkszeredai Búzamag Közösség ifjúsági csoportjának vezetője arról tett tanúságot, hogy Isten hogyan változtatta meg az életét, hogyan lett a célok nélkül élő, külsejével elégedetlen, magányos és zárkózott lányból Isten feltétel nélküli szeretetének megtapasztalása után egy nyitott, bátor, több száz fős hallgatóság előtt is beszélni tudó ember - új barátokkal, új tervekkel és álmokkal.
A délelőtti programot imaszolgálat zárta. A délután folyamán tíznél is több lelkipásztor szolgáltatta ki a bűnbocsánat szentségét, többen közülük a teljes programon jelen voltak. A szervezők az előadások ideje alatt gyermekfelügyeletről is gondoskodtak, a kicsiknek az előcsarnokban olvastak mesét.
Az ebédszünet utáni program újabb dicsőítéssel folytatódott, majd a nap előadójának újabb tanítása következett.
„Isten kedvét leli az ő családjának összegyűjtésében, és ha Jézus Krisztusban vagyunk, akkor bekerülünk egy családba, testvérek közé, így az a feladatunk, hogy ezt a testvériséget megéljük. Jézus közösségbe küld és azt akarja, hogy találjuk meg az elveszetteket, a peremen levőket, hirdessük nekik az Evangéliumot és legyünk a testvéreik. Így lesz a keresztény család mások számára is család, ezt a mivoltát kisugárzóan gyakorolja, egyben evangelizációs sejt is, ahol Isten ingyenes szeretetét mutatják be.” – mondta el Kunszabó Zoltán, aki szerint Isten a testvériség által osztja el a felelősséget, a szükségeket, ezáltal válhat saját problémánkká a másik ember gondja.
„Isten megszólítja az ő keresztény népét és azt mondja: Európa és a mi térségünk jelenlegi gondjait emberi erővel nem lehet megoldani, a békéhez isteni beavatkozásra van szükség. Ez szükséges ahhoz, hogy az a munka, amit a Szentlélek itt ezer évvel ezelőtt elkezdett, most beteljesedhessen. Most már nem az a kérdés, hogy többen lesznek-e a templomainkban, hanem hogy lesz-e keresztény magyarság a Kárpát-medencében, és ezt a kérdést már csak a kegyelem által lehet megválaszolni. Az első és a legfontosabb, amit meg kell tennünk az imádság: Isten az Ő népét be akarja állítani a közbenjárás szolgálatába. Legyetek a jövő munkásai, imaharcosai, fedezzétek fel a karizmáitokat és szolgáljatok, imádkozzunk és böjtöljünk.” – mondta el végszóként a diakónus, majd felesége Kunszabó Panna fiatalkori istenélményeiről, megtéréséről mesélt és arról az elhívásról, amelynek gyümölcse a hajléktalanokat segítő Csak Egyet Szolgálat lett.
A találkozót jellemző fiatalos lendülethez és az örömteli hangulathoz a csíkszeredai Búzamag közösség dicsőítő csapata járult hozzá, a gelencei ifi-csoport tagjainak és a székelyudvarhelyi Pitypang Közösség ifjúságának pantomímjei a hátráltató befolyásokkal szembeni kiszolgáltatottságot mutatta be, kiemelve, hogy Isten folyamatosan harcol minden egyes emberért.
A Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás országos találkozójának egyik utolsó momentumaként a marosvásárhelyi ificsoport vezetésével szentségimádásra került sor. A Mária Rádió által élőben közvetített ünnepélyes hálaadó szentmisét Ft. Hölgyes Pál Zsolt zágoni plébános mutatta be, a prédikációban Kunszabó Zoltán foglalta össze az egy évre szóló üzenetet.
A karizmatikus találkozót nagyobbrészt a kézdivásárhelyi Boldog Özséb plébánián működő Sion Közösség, a gelencei és ozsdolai közösségek, valamint a csíkszeredai Búzamag közösség hozta tető alá.
A szervezők köszönetüket fejezték ki többek közt Nt. dr. Kerekes Lászlónak, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb plébánia plébánosnak és T. Fülöp László gelencei segédlelkésznek, valamint a helyi önkormányzatnak, azért, hogy felkarolták a találkozót, és segítettek annak lebonyolításában.
(Kertész Tibor)
Együtt még jobb
Több mint tizedik alkalommal veszünk részt Erdélyből az ENC (European Network of Communities) konferencián. Ez a szervezet arra kapott elhívást, hogy az európai közösségeket egy csokorba fogja. Lelkületét tekintve karizmatikus és ökumenikusan nyitott. Segítséget nyújt képzései által a közösségeknek, hogy világosan meg tudják fogalmazni identitásukat, víziójukat és hatékony közösségi életet tudjanak építeni.
Az idei téma a Paruzia volt, amit Peter Hocken atya tartott Angliából. Kiemelte: az Egyház folyamatos várakozásban van, nemcsak az adventi időben; a tét nem kevesebb, minthogy a Menyasszonyt (az Egyházat) felkészítse a Vőlegény (Jézus) második eljövetelére.
A vasárnapi szentmisét Andrzejem Siemieniewskim lengyel püspök celebrálta.
Erdélyből 53 személy vett részt, több mint 13 közösséget képviselve. Annak külön örültünk, hogy 3 erdélyi pap is velünk volt.
Hisszük, hogy közösségeinket Isten hívta létre, és azt akarja, hogy az Ő eszközei legyünk. Az elszigetelődés minden közösségre nézve nagy veszély és ezt csak azáltal tudjuk leküzdeni, hogy nyitunk kifele, kapcsolatot keresve más közösségekkel.
Istennek legyen hála a kapott kegyelmekért!
Tisztelettel Dánél József
Idén október 11-én került sor az évről-évre megrendezett Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás (EKKM) XI. Találkozójára. Erdély-szerte 15 közösség tartozik az EKKM-hez. A Rákóczi Centerben kapott helyet a rendezvény, melynek mottóját a szervezők Márk evangéliumából választották: „Jézus ránézett és megkedvelte”. (Mk 10,21)
A helyi Forrás közösség tagjai néhány óra alatt liturgikus hellyé alakították át a sportcsarnokot, lehetővé téve, hogy a több mint 1000 résztvevő átélhesse az Istennel és egymással való találkozás örömét a közös dicsőítésben (melyet a marosvásárhelyi Magvető közösség dicsőítő csapata vezetett), szentségimádásban és szentmisében.
A találkozó ideje alatt gyerekfelügyelet volt a ferences nővéreknek köszönhetően, akik a Nardini óvodában látták vendégül a kicsiket. A fiatalok számára a Keresztirány ifjúsági szolgálat valamint a helyi Pitypang közösség szervezett programot.
16 lelkipásztor szolgáltatta ki a bűnbocsánat szentségét, többen közülük a teljes programon jelen voltak. Tamás József segédpüspök úr köszöntötte a résztvevőket, és áldását adta a találkozóra.
Találkozás a Szentháromsággal
A nap előadója David Payne, az angliai Westminster-apátság székhelyű Katolikus Evangelizációs Szolgálat elnöke volt.
Bevezetőjében saját megtéréséről beszélt, az életében bekövetkezett csodákról: „Egy megtört szívből feltörő kiáltás Istenhez felszabadítja a mennyország hatalmas erejét annak az embernek az életében”, majd az édesanyák imájának erejét hangsúlyozta.
David szerint mindannyiunknak szükségünk van három alapvető találkozásra ahhoz, hogy Isten szeretetének misszionáriusai legyünk – Ferenc pápa szerint ez a keresztény ember küldetése.
A három részre osztott előadássorozatban az élő Jézust említette elsőként. Az Ő Szent Vére minden bűnt eltöröl, hiszen egy „természetfeletti tisztítószer”. Minden nap meg kell tisztulnunk a Szent Vér által, hogy a kegyelem elérjen hozzánk. A kereszt a világegyetem középpontja, innen származik minden élet. A keresztség által „szívátültetésben részesülünk”, a megtört, bűnös szív helyett egy újat kapunk, a feltámadt Jézus szívét, azáltal Krisztus él bennünk.
Az előadó kifejtette, hogy szükségünk van a Szentlélekkel való találkozásra is. Ismernünk kell Őt, kapcsolatban kell legyünk vele, mivel Ő az, aki lehetővé teszi számunkra, hogy Jézus Szent Vérében megfürödhessünk. A Szentlélek, a Vigasztaló, a Tökéletes Barát az egyetlen ellenszere korunk legrosszabb betegségének, a magánynak, Ő az, aki képes betölteni a szívünkben tátongó ürességet. „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. ” (Gal 5,22-23)
Az Atya szeretetét is meg kell tapasztalnunk ahhoz, hogy ne csak az értelmünkkel, hanem a szívünkkel is higgyünk. Az ima által minden nap rá kell hangolódnunk az Atya hangjára, be kell lépnünk az Ő jelenlétébe, és figyelnünk a szavaira. David Payne többször is idézte Ferenc pápát, az egyházfő szerint két szó összefoglalja az egész keresztény hitet: Abba – Atya. Az Abba kifejezésnek a mai magyar nyelvben talán az „édesapám” vagy a „papa” kifejezés felelne meg legjobban, egy bensőséges, istengyermeki viszonyt tükröz.
Szentségimádás, szentmise
Szent II. János Pál szerint az Atya szeretetét az Oltáriszentség előtt tudjuk megtapasztalni, ahol jelen van Jézus, aki az Út az Atyához. A Szentségimádást Fülöp László gelencei segédlelkész vezette. Szavaival az Úr Jézus felé terelte gondolatainkat, segített „mélyre evezni”, időt hagyva természetesen az elcsendesedésre is.
A Mária rádió által élőben közvetített hálaadó szentmisén László Rezső Kapnikbányán szolgáló plébános volt a főcelebráns. A lelkipásztor – aki közösséget vállalt a katolikus karizmatikus megújulással – a gazdag ifjúval kezdte beszédét, akire „Jézus ránézett és megkedvelte” (Mk 10,21), és akit meghívott, hogy kövesse Őt. Tudjuk a Szentírásból, hogy az ifjú nem teljesítette Jézus kérését, nem mondott le vagyonáról. Rezső atya szerint: „feltűnt, mint egy csillag, majd lezuhant”.
Rezső atya arra buzdított, hogy – miután a szentgyónásban megtisztítottuk lelkünket – szánjuk oda testünket-lelkünket, gondolatvilágunkat, mindenünket, amink van Jézusnak, engedjük, hogy Ő legyen életünk Ura. Kössünk vele szövetséget. Ne csak kívülről figyeljük Jézust, evezzünk a mélyre. Alapozzuk életünket a Tízparancsolatra. „Ha tehát hallgattok szavamra és megtartjátok szövetségemet, akkor az összes népek között különleges tulajdonommá teszlek benneteket.” (Kiv 19,5)
Kiemelte a krisztusi közösségek fontosságát: ahhoz, hogy gyarlóságunk, elesettségünk, visszatérő bűneink ellenére is Isten útján megmaradjunk, létfontosságú, hogy egy ilyen közösség legyen mögöttünk. „Az erdőn kívüli fát a természet jobban megpróbálja, azt a fát, amely a tisztáson van.” Saját életére is kitért, megköszönte a hittestvéreinek a lelki támaszt, a közösen átélt lelki élményeket.
A szentmisén a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Plébánia Hállaluja ifjúsági zenekara szolgált.
Köszönet és hála
A szervezők köszönetüket fejezik ki dr. Botár Gábornak, a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Plébánia plébánosának és László Attilának, a Szent György Plébánia plébánosának szolgálatukért, valamint azért, hogy felkarolták a találkozót, és segítettek annak szervezésében is.
Köszönet a helyszínt adó Rákóczi Center tulajdonosának, számos udvarhelyi vállalkozónak és magánszemélynek, akik hozzájárultak a találkozó létrejöttéhez.
Barabás Mózes
Hála és köszönet
Hála és köszönet fogalmazódik meg a szívünkben, ha visszagondolunk az Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás találkozójára, amely Csíkszeredában került megrendezésre az Erőss Zsolt Arénában 2013. október 12-én. Hála Istennek nagy volt az érdeklődés a találkozó iránt, hiszen 1800-an vettek részt. A találkozón Erdély számos városából vettek részt, Erdélyszerte több mint 15 közösség tartozik a Megújuláshoz és közel ezer tagja van.
A nap előadója Damian Stayne volt Angliából a Cor et Lumen Christi közösség alapítója. Felemelő volt ilyen sokan együtt dicsőíteni az Istent, együtt kiáltani Damian biztatására, hogy: Jézus él! Hiszen Jézus feltámadásának első tanúi is éppen ezt a hírt vitték, hogy Jézus él! Ebből az örömhírből szökkent szárba a kereszténység. Damian arra bátorított minket, hogy merjünk hinni, mert a mi Istenünk nagy és hatalmas Isten. Isten többre hív, minthogy egyszerű átlagemberként éljük le életünket. Azt akarja, hogy az Ő dicsőségének részesei legyünk. Merjünk nagyot álmodni, nagy dolgokat elhinni és nagy dolgokról beszélni, kijelenteni hittel nagy dolgokat. Fontos, hogy akarjunk szent életet élni, és ezt hatékonyan úgy tudjuk elérni, ha Isten jelenlétében élünk. Kiemelte, ha hiszünk Jézus feltámadásában és az Ő erejében, akkor csodák történhetnek az életünkben. Hisszük, hogy ezen a találkozón sok embernek volt mély találkozása Istennel, fizikai és lelki gyógyulása.
A nap zárásaként Tamás József püspök úr celebrálta az ünnepi szentmisét; prédikációjában a hit évéből átvezetett a plébánia évébe, amely advent első vasárnapjától veszi kezdetét a Gyulafehérvári Főegyházmegyében. A püspök úr kiemelte: „A plébánia évében a hitet, amelyet próbáltunk elmélyíteni magunkban, azt éljük meg a plébániai közösségben ott, ahol élünk, ahová tartozunk, ahol éljük a mindennapjainkat. A plébánia évének az lenne a célja, hogy ne akármilyen tagjai legyünk a közösségnek, hanem olyan tagjai, akiket áthat a hit, aki a hitéből kifolyólag tud a közösségért élni, tenni és cselekedni. Vannak, akik csak anyakönyvileg tartoznak a plébániához. Mások csak nagyobb jeles ünnepeken vesznek részt az Egyház életében. Hála Istennek vannak, akik tudnak és akarnak aktív tagjai lenni a közösségnek.”
Köszönjük a lelki atyáknak, akik besegítettek a nap folyamán gyóntatással.
Köszönjük mindenkinek, aki bármit is tett azért, hogy ez a találkozó megvalósuljon.
A következő találkozónk időpontja: 2014. október 11.
Istené legyen minden dicsőség!
A szervezők nevében Dánél József
Április 27-én, szombaton került sor a kolozsvári Nőszövetség termében a Páratlan Páros elnevezésű lelki napra, amelyet a Kolozsvári Egyetemi Lelkészség és a Keresztirány Erdélyi Katolikus Ifjúsági Szolgálat szervezett. A nap fő témája a párkapcsolati életre való készülés és a párkapcsolatokon belüli nehézségek és örömek megélése volt. A nap folyamán közel 85 fiatal fordult meg a helyszínen és gyűjtött újabb tapasztalatokat. Hangulatteremtésként játékkal indult a nap, majd tanításokat hallhattunk előbb a szerelem hormonális hátteréről, majd a Katolikus Egyház pozitív álláspontjáról a témával kapcsolatban. Ezeket friss házasok tanúságtétele követte, amelyekben azon tapasztalataikról beszéltek, hogy milyen küzdelmek kísérték végig a házasságot megelőző párkapcsolatot, illetve hogyan jutottak el Istennel a megoldásokra és melyek a megélt tisztaság gyümölcsei.